2018. feb 14.

Így leszel rossz vezető

írta: Bankosmami
Így leszel rossz vezető

Most azt gondolhatjátok, hogy ez a blogbejegyzés is arról fog szólni burkoltan, hogy hogyan legyél jó vezető. Tévedés. Most bemutatom, hogy kis hazánkban hogyan válik a rossz vezetőkből még rosszabb. Ilyen is van. Nem kevés, ellenben rengeteg. Íme a tuti recept: Ne foglalkozz semmivel! Az élet úgyis megoldja helyetted. Nem kell hogy a legjobb legyél, nem kell hogy szeressenek a beosztottjaid, még csak az sem kell, hogy picit szimpatikusnak tűnj, sőt, reggel ha bejössz a munkahelyedre ne is köszönj. Nem kell. Ettől lesz tekintélyed. Ha egy mód van rá, véletlenül se ebédelj a kollégákkal, a végén még rá kellene kérdezned, hogy hogy van, vagy hogy hogy van a család, vagy Jesszusom, hogy vannak a gyerekek...? Ezt sem kell.

Ami még szintén beválhat, ha van egy kedvenced és csak vele foglalkozol, együtt nevetgéltek, együtt mentek ebédelni, együtt mentek szabadságra és nyaralni is. Ez biztos hogy működni fog. Te leszel a vezetők példaképe. Ha azt szeretnéd, hogy teljes mértékben utáljanak, akkor mindenképpen kezd el zárás előtt 5 perccel végig hívogatni az összes ismerőst, természetesen vezetékes vonalon, még az ajtót is csukd magadra, hogy a kollégák nehogy véletlenül időben érjenek haza. Az meg már hogy nézne ki? Pff... ilyet egy rossz vezető nem enged meg. No de menjünk tovább... lássuk csak mi kell még, hogy rossz legyél.

 

Ja igen, a lényeg! Üvölts! Az nagyon jó lesz, azzal aztán biztos eléggé motiválsz majd minden kollégát a jobb teljesítményre! Kiabálj ahogy csak tudsz, mert így születnek a holtig tartó barátságok...vagy mégsem. ;) Az is előfordulhat, -ami természetesen nem a te hibád, hiszen te mindent megtettél-, hogy esetleg felmond egy-két kolléga. Egy percig se aggódj, biztos nem te tehetsz róla. Ja hogy 10 kolléga mondott fel az elmúlt 1 évben? Sebaj, te valamit nagyon jól csinálsz. Hiszen kitűzted a célt és útközben ilyen kis apróságok, mint a munkaerőhiány fognak téged majd felvezetni azon a bizonyos létrán. Istenem, te vagy minden coach álma! Az enyém is. Bárcsak beszélgethetnék veled erről. No de haladjunk tovább.

Minden fontos feladatot, ötletet delegálj! Természetesen az ebből fakadó sikereket, dicséreteket zsebeld be, hiszen mégis csak te csinálsz itt mindent, nem? Elvégre mire mennének nélküled? Te vagy a lelke, a motorja az egész cégnek ugyebár és ezt legyél kedves minél többször jó hangosan mindenki tudomására hozni! Csepegtess titkokat és pletykákat a dohányzóban! Hiszen ott születnek a legjobb történetek, ott indulnak útnak a pletykák és csak úgy fröcsög a rosszindulat. Neked ott a helyed, ne viccelj... Mindenkit engedj el szabira, tekintet nélkül a jelenléti ívre! Nem számít, a kollégák majd ölre mennek egymással, hiszen nem fontos az az anyák napja, vagy téli szünet...megoldják. Az a lényeg hogy te ne aggódj semmiért, mert a végén még lebetegszel. Az nem történhet meg, mert neked mindig ott kell lenned! Ha más nem, azért, mert az irodában van fűtés és mint tudjuk, minden nagy hadvezért a szabadsága alatt érte a vég, mert nem tudta a távollétében "menedzselni" a kis dolgait...hmmm. Okos! És a végére a kedvencem: Menj el jó sok vezetőképzésre, és meg se halld amit ott mondanak, nem kell, neked nincs rá szükséged! Te így vagy jó ahogy vagy! Ha valaki kérdezi, hogy hasznos volt-e a képzés, akkor hazudj! 

 

Az a nagy helyzet, hogy a fenitek megtörtént esetek. A legszörnyűbb az, hogy nem is olyan sok emberről szól ez a kis szösszenet. Ezek az emberek még a mai napig vezetők, sőt már elő is léptették őket magasabb pozícióba. Az az igazság, hogy irigy vagyok. Az ilyen emberek nem kapnak szívrohamot vagy gyomorfekélyt az biztos. És az élet mindig őket igazolja. Miért van ez így? Tudok olyan esetről, ahol a felettes úgy léptette elő a "vezetőt", hogy tisztában volt a gyengeségeivel, a pletykákról is tudott, és arról is, hogy valóban legalább 10 ember felmondott az elmúlt 1 évben miatta. Mégis feljebb tudott menni a ranglétrán. Akkor mondhatjuk, hogy annál a bizonyos cégnél, a fejétől bűzlik a hal? Döbbenet. Magadra ismertél? Remélem hogy nem... 

 

 

Szólj hozzá