A célom az, hogy felhívjam a figyelmet, a dolgozó Anyákra, Nőkre és karrierváltókra. 

Ezért született meg Bankosmami.

Ahol csak megfordulok, bármilyen fórumon, legyen az személyes, vagy csak térbeli, mindenhol, csak és kizárólag azt hangoztatom, hogy ez a „réteg” hatalmas potenciált rejt a munkaerőpiac, a gazdaság számára.

Hihetetlen erő van bennük, kreativitás, nem félnek megvalósítani az álmaikat, szembe mennek mindennel, szabályokkal, megszokással, sztereotípiákkal, egyszóval bármivel, ha arról van szó, hogy végre a sok tanulás vagy munka után, azt csinálhatják, azzal foglalkozhatnak, amivel szerettek volna mindig is.

Több csoportnak is tagja vagyok, ahol napi szinten látom, micsoda kincs ez a hatalmas közösség.

Hiszen, ha csak abba gondolunk bele, mekkora számban vannak most otthon anyukák a CSOK miatt, már akkor sejtelmünk lehet, ez a szám nem kevés, és egyre csak nőni fog.

Azt a tendenciát is látom, hogy nagyon nagy igény van a kreatív szakmák, vállalkozások beindítására.

Egyre több értelmiségi keres magának kreatív elfoglaltságot, akár mint vállalkozó, és persze ez  fordítva is igaz.

Ez is azt jelenti, hogy mindenkiben dolgozik egy hatalmas hiányérzet, ami nem engedi kiteljesedni a mindennapi munkájában. 

Ők a hősök! A lázadók, a karrierváltók.

Vagy csak kíváncsiak.  :)

Sajnos én nem vagyok ilyen szerencsés, nem áldott meg isteni kézügyességgel a sors, úgy, hogy én maradok a kaptafánál.

Egyelőre legalábbis.

Éppen ezért, mert a saját tapasztalataim alapján, amin nekem kellett keresztül mennem, egy-egy állásinterjú alkalmával, vagy munkahelyen, akár hátrányos megkülönböztetés kapcsán, csak mert Anya merészelek lenni, - vagy adott esetben csak NŐ, mert lássuk be, ez még mindig akadályt jelent a legtöbb szakmában-, úgy döntöttem, hogy beállok a abba a sorba, amit én választottam.

Ha kell, akkor képzem magam, mint COACH (pedig eddig tényleg nem voltam róluk jó véleménnyel), de azon leszek, hogy mindenkinek segíteni tudjak, aki csak hozzám fordul.

Ha csak egy beszélgetés erejéig, ha csak banki-pénzügyi tanácsra van szükségük, vagy állásinterjúval kapcsolatban, vagy szeretnék, hogy megírjam a történetüket, mert ők valamilyen oknál fogva nem tudják, de segíteni szeretnének másokon, egy szóval bármivel, amivel csak lehet.

Ez a célom, és most le is merem írni.

Ezzel szeretnék foglalkozni.

Mert ők megérdemlik.

Mert mi megérdemeljük.

Szerencsére, közéjük tartozom, én nem bánok semmit, mert minden, ami velem történt, annak meg kellett történnie, hogy megtaláljam a saját utamat.

Itt is azon leszek, a csapattársammal, Zsolya-val együtt, hogy minél több emberhez eljusson, vegyék észre, hogy van itt munkaerő, csak máshogy kell minket kezelni, más munkaidőben, projekt alapú munkavégzés és home office biztosításával, vagy ha az kell, engedni minket vállalkozni, mert meg tudjuk csinálni.

Magunkért és a gyerekeinkért, hogy nekik már sokkal könnyebb legyen!