Itt van az ősz, itt van újra...

Csúnya idő van kint, szeles, esős, hűvös...

Más ezt depressziós korszaknak hívná, én csak úgy, hogy most van idő az önvizsgálatra.

Magamba nézek, agyalgatok, csak a szokásos.

Az a helyzet, hogy mindig is tisztában voltam a hibáimmal, a lázadó énemmel, azzal, hogy az utolsó molekulámig gyűlölöm a megszokást, a beletörődést, az érzelmi intelligencia és az empátia teljes hiányát, ezt az átlag jó Magyar hozzáállást, hogy gyötrelem az élet, hiszen mi amúgy is sírva mulatunk, de tenni ellene, azt már nem!!!

Szóval nem tudok beállni a sorba, soha nem is tudtam.

De ami a legfontosabb, hogy nem is akarok.

Soha nem illettem bele  a "keretszerződésbe". :)

Arra kellett rádöbbennem, hogy ez ...